A textillel,csengőkkel díszített hosszú hajfonatok a hagyományos obi-ugor férfi hajviselet részei voltak. Arcszőrzet terén inkább bajuszt részesítették előnyben mintsem szakállat.

erza népviselet

Két nagyobb csoportra oszlanak, az erdei és tundrai nyenyecekre. A nyenyec nemzetségek rendszere mai is él nemzetségeik pedig két frátriába rendeződnek. Hagyományosan a házasság mind a nemzetségen, mind a frátrián belül szigorúan tilos volt. 7/7

Fontos istenség még Num fia, Nga és a szülést segítő föld asszonya, Jaminju is. Gazdag népköltészettel rendelkeznek. Máig használják nemzetségneveiket vezetéknévként és a nyenyec eredetű keresztnevek sem ritkák. 6/7

A nyenyecek hite szerint számtalan szellem, istenség létezik de a legjelentősebb a világot létrehozó a legfőbb istenség, Num akivel a tágyibe (sámán) a közvetítő, segítő szellemein keresztül tud kapcsolatot részesíteni ezáltal közvetíteni az emberek és Num között. 5/7

később érintkezésbe kerültek az északi manysikkal, hantikkal és az északabbra lakó komikkal is, ezek a népek a nyenyecektől leshették a rénszarvastartás csínját-bínját. 4/7

A Jamal-félsziget neve is tőlük ered Jamal annyit tesz: világ vége. Mikor évezredekkel ezelőtt déli irányból a mai lakhelyükre érkeztek a nyenyecek jól alkalmazkodtak a tundrai viszonyokhoz és rénszarvastartó nomádokká lettek, 3/7

Ez magába foglalja a Nyenyec Autonóm Körzetet, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetet. Kisebb számban még Tajmir Autonóm Körzetetben is vannak nyenyecek. Nevük saját nyelvükön szó szerint ember embert azaz igaz embert jelent. 2/7

A körülbelül 49000 ezer főt számláló nyenyec nép Európa és Ázsia határán él. Ők a legnagyobbak a szamojéd nyelvű népek közül. Lakóhelyük a Fehér-tenger és Jenyiszej alsó folyása között terül el. 1/7

Vótok Inkeriföld egyik őshonos népe, a vótok a balti finnek közé tartoznak. A legutóbbi oroszországi népszámláláson 99-en valották magukat vótnak.

Mari dudás

Egyes hantik úgy gondolják Schmidt Éva védőszellemként, halála után is, a mai napig a hantik védelmezője maradt. 9/9

Önrendelkezésében azt kérte, hogy kiadatlan munkáit 20 évre zárolják, ezt tiszteletben tartva annak feldolgozása 2 éve kezdődött meg, ezen magyarok és hantik is dolgoznak. 8/9

Az archívum a 1990-es években kezdte meg munkáját Belojarszkijban, a kutatómunka mellett számos anyagot gyártottak a helyi rádióknak és televíziós társaságoknak. A mai hanti értelmiség több tagja is dolgozott itt. Schmidt Éva 2002-ben váratlanul, önmaga vetett véget életének 7/9

Elhatározta, hogy létrehozza az Északi Osztyák (hanti) Kulturális Archívumot melynek jelentős szerepet szánt a hanti hagyományok és nyelv revitalizálásában, célja volt, hogy azok az ifjabb nemzedékek is megismerjék népük hagyományait akik már kevésbé ismerték azokat. 6/9

nagy mennyiségű videó és hanganyagot gyűjtött de Schmidt Évát nemcsak a puszta tudósi munka érdekelte, különösen aggasztotta a hanti hagyományok fokozatos eltűnése és ennek kulturális valamint spirituális következményei. 5/9

1970-ben hosszú idő után ő volt az első nem Szovjetunióbeli tudós aki eljutott hanti-manysi földre, diáktársának családjához utazott Tugijani faluba. A hantik befogadták őt, alaposan megismerte és követni is kezdte a hanti szokásokat. Rendkívül precíz kutatómunkát végzett, 4/9

Angol-néprajz-finnugor szakos diplomát szerzett az ELTÉ-n (1967-1973) közben két tanévet a Leningrádi Egyetem Finnugor Tanszékén töltött, itt találkozott először obi-ugorokkal. 3/9

Már gyermekkora óta élénken érdeklődött a keleti rokonok iránt. Nagy hatással volt rá Diószegi Vilmos: Kis Sámánizmus című könyve, ebben olvasott először a hantikról és ekkor határozta el, hogy egyszer el fog jutni hozzájuk. 2/9

Schmidt Éva (1948-2002) néprajztudós, nyelvész, az obi-ugorság kiemelkedő kutatója volt, életét annak szentelte, hogy megakadályozza a hanti kultúra eltűnését. 1/9